Bemutatkozás
A szállásról
Mórahalom központjától 2,3km-re, nyugodt, csendes környezetben várja a Páva Vendégház pihenni vágyó vendégeit egész évben. Felszerelt konyha, zuhanyzós fürdőszoba található a külön bejáratú apartmanunkban. Parkolási és bográcsolási lehetőség.
Mórahalomról
Városunk nevét a Szeged-alsóvárosi származású Móra családról kapta: birtokuk, a "Móra halma" homokdomb környékén helyezkedett el.
Mórahalom a XVI. században Szeged lakosainak birtokában volt, a területen földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A területet 1730-ban csatolták Szeged közigazgatási területéhez, így a mai település területe a szabad királyi város határának szerves része lett.
A török hódoltság után a szegediek a város határában szabadon foglalhattak földet, annyit, amennyi az állattartáshoz szükséges volt. Az 1770-es évekig a mezőgazdasági művelésű területek Móra halmon, Madarásztón és Széksós környékén helyezkedtek el. Nagy Szék Sós, Kis Szék Sós, Madarásztó mellett és Ásotthalom felé több száz holdas kaszálók terültek el. Ezeken a nagy kiterjedésű területeken szállások létesültek, amelyek elsősorban a jószágok téli takarmánybázisát, teleltetését biztosították. A város határa két, területileg elkülönülő egységre, Alsóváros és Felsőváros részre tagolódott. A kaszálók egy része fokozatosan szántófölddé vált, földművelő és állattenyésztő tanyás gazdálkodás folyt. A szállásföldet birtokló parasztcsaládok zömében Szeged-Alsóvárosról származtak. A földművelő gazdák a városból jártak ki a mai Mórahalom területére, később ideiglenes szállásokat hoztak létre. A nagy távolság miatt (város és a határ) a gazdaság központját fokozatosan a tanyára helyezték át.
XIX. sz. közepén Szeged külterületét tanyai kapitányságokra osztották. A kapitányságokat már a határrészek szerinti megnevezéssel tüntették föl – például Mórahalmi, Nagyszéksós, Ásotthalmi kapitányság stb.
Szeged 1853-ban a Nagy-alföldön elsőként létesített külterületi elemi népiskolát. 1853. április 19-én, az alsóvárosi határrészen egyszerre négy elemi iskola nyílt meg, többek között a nagyszéksósi, mórahalmi és a külső ásotthalmi iskola.
1892-ben Mórahalom Szeged közigazgatási kirendeltsége lett, Szeged-Alsóközpont néven, melyhez intézményi és ellátási hálózat is kapcsolódott. A XX. század elejétől Szeged-Alsóváros egyházi, társadalmi élet, valamint a kisebb szükségletek beszerzése területén betöltött szerepét Alsóközpont vette át.
Mórahalom a második világháborút követő közigazgatási reformnak köszönheti önállóságát. Szeged-Alsóközpont 1950-ben Mórahalom néven önálló község lett. A település 1970-től nagyközségi rangot kap ott, majd 1984-től városi jogú nagyközség, több település körzetközpontja lett. 1989. március l-jén várossá nyilvánították. Ma Csongrád megye legkisebb területű, továbbá Sándorfalva után a második legfiatalabb városa.
A település 1992-ben ünnepelte alapításának 100 éves évfordulóját, 2009-ben pedig várossá avatásának 20. évfordulóját.
A településen meghatározó a magángazdálkodáson alapuló mezőgazdasági termelés. A térségben a növénytermesztésnek van nagyobb jelentősége, azon belül is elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés a meghatározó. A leggyakrabban termelt zöldségek: a paprika, a paradicsom, a káposzta és a burgonya. Az ország egyik legjelentősebb spárga termelő vidéke található itt. A leggyakrabban termelt gyümölcsfélék: az alma, a szőlő, valamint az őszibarack.
Mórahalom város Önkormányzata a Homokháti Kistérség gazdasági és földrajzi adottságait figyelembe véve Ipari Park létesítését határozta el. Az államilag elismert "IPARI PARK" címet 1997-ben nyerte el a város gazdasági központja, amelynek legnagyobb beruházója a Mórakert Szövetkezet, hazánk elsőszámú gazdaszövetkezete.
A település egészségügyi ellátását három háziorvos, egy gyermek szakorvos, két fogorvos, bölcsőde, tüdőgondozó intézet, Idősek Otthona, valamint az időseket ellátó Gondozási Központ végzi. Jelenleg 15 szakrendelés működik közhasznú társaság formájában.
Az oktatás az 1850-es években még belterületi és külterületi iskolákban folyt. Jelenleg a közel 200 férőhelyes óvodában és belterületi, 31 tantermes iskolában közel 600 gyerek nevelését végzik a szakképzett pedagógusok. Az általános iskola épülete 2001-re teljes mértékben megújult. 2100 m2 alapterülettel bővült, amely tartalmaz esztétikus aulát, új konyhát, és éttermet is. Az iskola informatikai hálózata az egyik legfejlettebb Csongrád megyében.
A közművelődést szolgáló intézmények közül a Művelődési Ház rekonstrukciója 2003-ra valósult meg, mely során Térségi Közösségi és Rendezvényházzá bővült. Önkormányzati fenntartással működik a Tóth Menyhért Városi Könyvtár és Teleház, melynek keretében 1990-től önálló folyóirat szerkesztésére is sor került Mórahalmi Körkép néven, emellett félévente Tanyai Újságot ad ki. A Közösségi Ház Kalendáriumot jelentet meg, ismertetve a település múltjának részleteit, illetve az előző év fontosabb eseményeit. Az önkormányzat ezen dokumentumokat a www.morahalom.hu weboldalon is megjeleníti a településre vonatkozó rengeteg információval együtt.
A lakosság sportigényét futballpályák, iskolai sportcsarnok, sportpálya, valamint a gyógyfürdő elégíti ki. Az idegenforgalom legnagyobb intézménye az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő, melyet 2007-ben közel 200.000 vendég és gyógyulni vágyó keresett fel. A mai tanyasi életformára építve megindult a "tanyai turizmus", mely mind a hazai, mind pedig a külföldi vendégek számára egyre népszerűbb.
1997-ben egy egységes riasztási központ megépítését tervezte el Mórahalom város Önkormányzata. Itt kapott helyet a helyi katasztrófavédelmi iroda, a helyi önkéntes tűzoltóság és a Mentőállomás a központi orvosi ügyelettel együtt. Itt épült fel a helyi Rendőrőrs új épülete, amely 2003-ban került átadásra. A város legújabb büszkesége a 2006. májusában átadott Szent Margit Egészségház, amely hozzájárul az egészségügyi ellátások színvonalának további növekedéséhez.
2007-ben egy sor új beruházás vette kezdetét a városban, mint például a saslik-gyár és a csomagolóüzem építése, valamint a Mórakert új hűtőházának átadása is megtörtént.
